logotype
  • image1 Marót-hegyi Sólyomfészek Pusztamarót +36(30)632-1296 marot@t-email.hu http://pusztamarot.hu
  • image2 Marót-hegyi Sólyomfészek Pusztamarót +36(30)632-1296 marot@t-email.hu http://pusztamarot.hu
  • image3 Marót-hegyi Sólyomfészek Pusztamarót +36(30)632-1296 marot@t-email.hu http://pusztamarot.hu

Pusztamarót térsége hazánk és a Gerecse táj egyik kiemelkedő emlékhelye, történelmünk egyik legtragikusabb eseményének helyszíne, ahol a mohácsi csatavesztés után a legnagyobb ellenállásra került sor az országot pusztító törökökkel szemben.

A Gerecse lábánál a XIII. században feltűnő Marót falu eredetileg a Tardos nemzetségbeli Maróti nemeseké, a XIV. századba a Bajóti családé volt, majd királyi tulajdonba került, végül Zsigmond király 1388-ban az esztergomi érseknek adományozta, s az ő birtokukban maradt a XX. századig. Az érsekek a XIV. század végén vadászkastélyt építettek a falu közelében és halastavakat létesítettek a völgyben.

A mohácsi csatavesztés (1526. augusztus 29.), majd Buda vára elfoglalása (szeptember 12.) után Szulejmán szultán rabló csapatai végig pusztították a Dunántúl északi részét egészen Győrig.

A természet által is jól védett Marót falu térségében nagyszámú menekült - köztük a mohácsi csatából visszatért katonák - Tolna, Fejér, Esztergom és Komárom megyékből származó lakosság sáncolta el magát. A szekérvárral is megerősített település három napon át vitézül védekezett a törökökkel szemben (akiknek egyik vezére is elesett az itteni csatározásban). Végül Budáról hozott ágyúkkal törték meg ellenállásukat (1526. szeptember 15.), és a végsőkig védekezők között kegyetlen vérengzést vittek végbe. Egykorú leírások szerint mintegy 25 000 ember lelte halálát, illetve került rabszíjra.

Följegyezték Dobozi Mihály (Fejér megyei kisnemes) esetét, aki lovára kapva feleségét (Farmosi Ilonát) próbált elmenekülni az őt üldöző török csapat elől. Amikor a kettős teher alatt kifáradt ló roskadozni kezdett, neje könyörgött, hogy ölje meg őt, nehogy török kézre kerüljön, maga pedig meneküljön. Mikor az üldözők már majdnem utolérték őt, a nő hirtelen leugrott a lóról, de férje nem akarva elhagyni őt, inkább keresztül döfte kardjával, maga pedig hősiesen harcolva esett el.

A kegyetlen csata helyszínét napjainkig "emberölő völgynek" nevezi a nép.

Az egykori falu helyén kialakult Pusztamarót település az 1970-es években néptelenedett el - emlékét a szomszéd temető őrzi.

forrás: országalbum.hu